Tények, érdekességek a Húsvétról

A húsvét a keresztény közösségek egyik legfontosabb mozgó ünnepe, ami annyit jelent, hogy a kezdete és a vége minden évben más napra esik. A mindenkori húsvét időpontja a Holdtól függ: húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget - azaz március 21-ét, vagy 22-ét - követő első holdtölte utáni első vasárnap. Idén ezen ünnep, április 21-22-re esett. A húsvéti ünnepkör a farsang utáni negyven napos nagyböjttel kezdődik, amelynek mélypontja a nagypéntek, Jézus szenvedéseink és kereszthalálának az emléknapja. Ennek tiszteletére és a legtöbb templomban passiójátékot, az iskolákban pedig misztériumjátékokat rendeztek.

Nagyszombaton szentelték meg a tüzet, illetve ezen a napon tartották vízszentelés szertartását is. Mindemellett a leglátványosabb nagyszombati szertartás a feltámadási körmenet volt. A negyvennapos böjt után az emberek teli kosarakkal indultak meg a templomok felé, hogy az abban vitt sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát már megszentelve, megáldva fogyaszthassák el este a húsvétvasárnapi ünnepi asztal körül ülve.

Húsvéthétfő a magyarok lakta terülteken a locsolkodás napja. A szokás eredete a régi időkbe nyúlik vissza, alapja pedig a a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik, modern formában pedig a mai napig megmaradt. Vidéken több helyen még napjainkban is kútvízzel locsolják a lányokat, a városokban azonban különféle kölnivizekkel helyettesítették ezt. Locsolóvers azért mindenhol kötelező. A locsolkodás hagyományának egyesek Bibliai eredetet is tulajdonítanak, mivel a feltámadást hírül vivő asszonyokat vízzel lelocsolva próbálták a katonák lecsendesíteni.

Ti hogyan ünneplitek a Húsvétot? Milyen hagyományokat tartotok az ismertebbek közül? Itt egy kis segítség a család férfi tagjainak:

Balogh József: Locsolásra

Források: edenkert.hu, dalokversek.hu, alon.hu